Hír

Egy teherautó konténereket rakodik a Tangsan kikötőben, Észak-Kína Hebei tartományában, 2021. április 16-án. [Fotó/Xinhua]

Li Keqiang miniszterelnök csütörtökön Pekingben elnökölt a kínai kormány, az Államtanács végrehajtó ülésén, amelyen meghatározták a külkereskedelem stabil fejlődését elősegítő ciklusközi kiigazítási intézkedéseket, és intézkedéseket hoztak a regionális átfogó gazdasági partnerségi megállapodás hatálybalépését követő végrehajtására. Az ülésen rámutattak, hogy a külkereskedelem egyre nagyobb bizonytalansággal néz szembe, és hogy különleges erőfeszítésekre van szükség az exportáló vállalatok piaci várakozások stabilizálásának elősegítéséhez és a külkereskedelem stabil fejlődésének elősegítéséhez.

Az új koronavírus tomboló omikron variánsa ismét megrázta a globális ellátási láncokat, mivel sok ország lezárta határait, és sok fejlődő ország a tőkekiáramlás, a valuta leértékelődése és a gyengülő belföldi kereslet kockázataival néz szembe.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán mennyiségi lazítási politikája meghosszabbítható, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi piac teljesítménye tovább térhet el a reálgazdaságtól.

Kína belföldi járványmegelőzési és -ellenőrzési, valamint különféle gazdaságpolitikái és intézkedései aktívak és hatékonyak, a belföldi gazdasági működés alapvetően stabil, és a feldolgozóipar virágzik. A délkelet-ázsiai országokkal folytatott kereskedelem segített Kínának védekezni az Európába és az Egyesült Államokba irányuló exportjának csökkenése ellen. Emellett az RCEP hatálybalépése után a régión belüli árukereskedelem több mint 90 százaléka nulla vámtarifa alá kerül, ami fellendíti a nemzetközi kereskedelmet. Ezért szerepelt az RCEP kiemelt helyen a Li miniszterelnök által elnökölt múlt heti ülés napirendjén.

Emellett Kínának teljes mértékben ki kell használnia a multilaterális kereskedelmi rendszert, korszerűsítenie kell külkereskedelmi iparának értékláncát, teljes mértékben ki kell használnia a textil-, gépipar és villamosiparban meglévő komparatív előnyeit, és javítania kell hazai technológiai képességeit ipari láncának biztonsága, valamint külkereskedelmi ipari struktúrájának átalakítása és korszerűsítése érdekében.

Célzottabb, a kereskedelem és az üzlet érdekeit szolgáló politikákra van szükség az ellátási láncok és a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására.

Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell az átfogó információmegosztó platformok innovációját és fejlesztését olyan minisztériumok és intézmények között, mint a kereskedelem, a pénzügy, a vámügy, az adózás, a devizakezelés és a pénzügyi intézmények a dinamikus felügyelet és szolgáltatások előmozdítása érdekében.

A szakpolitikák támogatásával a külkereskedelmi vállalkozások ellenálló képessége és vitalitása tovább fog növekedni, az új üzleti formák és modellek fejlődése pedig felgyorsul, új növekedési pontokat képezve.

- 21. századi Üzleti Hírmondó