Hír

HOU LIQIANG | CHINA DAILY | Frissítve: 2022-03-29 09:40

Egy vízesés látható a Huanghuacheng-i kínai nagy fal víztározójánál Peking Huairou kerületében, 2021. július 18-án.

[Fotó: Yang Dong/For China Daily]
A minisztérium a hatékony ipari felhasználásra és öntözésre hivatkozik, és további természetvédelmi erőfeszítéseket ígér.

Kína jelentős előrelépést tett a vízmegőrzés és a talajvíz túlzott kiaknázása elleni küzdelem terén az elmúlt hét évben a központi hatóságok által végrehajtott vízgazdálkodási reformok eredményeként – közölte Li Guoying vízügyi miniszter.
„Az ország történelmi eredményeket ért el, és átalakulást élt át a vízgazdálkodás területén” – mondta a március 22-i Víz Világnapja előtt tartott minisztériumi konferencián.
Elmondta, hogy a 2015-ös szinthez képest a GDP egységére jutó nemzeti vízfogyasztás tavaly 32,2 százalékkal csökkent. Az ipari hozzáadott érték egységére jutó csökkenés ugyanebben az időszakban 43,8 százalék volt.
Li elmondta, hogy az öntözővíz hatékony felhasználása – a forrástól elterelt víz azon százaléka, amely ténylegesen eléri a növényeket és hozzájárul a növekedéshez – 2021-ben elérte az 56,5 százalékot, szemben a 2015-ös 53,6 százalékkal, és hogy a tartós gazdasági növekedés ellenére az ország teljes vízfogyasztása jóval évi 610 milliárd köbméter alatt maradt.
„Kína, a világ édesvízkészletének mindössze 6 százalékával rendelkezik, mégis képes biztosítani a világ népességének egyötödét és a folyamatos gazdasági növekedést” – mondta.
Li megjegyezte azt is, hogy jelentős eredmény született a Peking-Tianjin-Hopej tartományok talajvíz-kimerülésének kezelésében.
A régióban a sekély talajvíz szintje az elmúlt három évben 1,89 méterrel emelkedett. Ami a mélyebben fekvő rétegvíz szintjét illeti, a régió átlagosan 4,65 méterrel emelkedett ugyanebben az időszakban.
A miniszter szerint ezek a pozitív változások annak köszönhetők, hogy Hszi Csin-ping elnök nagy hangsúlyt fektetett a vízgazdálkodásra.
Egy 2014-es pénzügyi és gazdasági találkozón Hszi előterjesztette „a vízgazdálkodásról szóló koncepcióját 16 kínai jellemzővel”, amely iránymutatást adott a minisztériumnak a cselekvéshez – mondta Li.
Hszi követelte, hogy a vízmegőrzést kezeljék elsődlegesen. Hangsúlyozta továbbá a fejlesztés és a vízkészletek eltartóképessége közötti egyensúlyt. Az eltartóképesség a vízkészlet gazdasági, társadalmi és ökológiai környezetének fenntartására való képességére utal.
Amikor 2020 végén ellátogatott egy vízgazdálkodási projekthez a Jiangsu tartománybeli Jangcsouban, hogy megismerkedjen a nemzeti dél-észak irányú vízelterelési projekt keleti útvonalával, Hszi sürgette a projekt végrehajtásának és az észak-kínai víztakarékossági erőfeszítések szigorú kombinációját.
A projekt bizonyos mértékig enyhítette a vízhiányt Észak-Kínában, de az országos vízkészlet-eloszlást általában továbbra is az jellemzi, hogy északon hiány, délen pedig elegendő a vízkészlet – mondta Hszi.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a városok és az ipar fejlesztését a víz elérhetősége szerint kell alakítani, és több erőfeszítést kell tenni a vízmegőrzés érdekében, megjegyezve, hogy a délről északra irányuló vízellátás növelésének nem szabad a szándékos pazarlás mellett történnie.
Li egy sor intézkedést ígért, amelyek Hszi utasításait fogják útmutatóként venni.
A minisztérium szigorúan ellenőrzi majd az országosan felhasznált víz mennyiségét, és az új projektek vízkészletekre gyakorolt ​​hatásának felmérése is szigorúbb lesz – mondta. A vízellátó kapacitás ellenőrzését fokozzák, és a túlzott kiaknázásnak kitett területek nem kaphatnak új vízfogyasztási engedélyeket.
Li elmondta, hogy a minisztérium a nemzeti vízellátó hálózat fejlesztésére irányuló törekvéseinek részeként felgyorsítja a nagyobb vízelterelési projektek és a kulcsfontosságú vízforrások építését.